Bátran mondhatjuk a Tisza család felújított kastélya mellett, kőhajításnyira a család helyre állított kriptájától a Nemzeti Összetartozás napján egy háború fenyegető árnyékában ma itt geszten összesűrűsödik a történelem – mondta Orbán Viktor a Tisza-Kastély átadó ünnepségén. A miniszterelnök kiemelte, itt egy nemzet, amely egy pusztító háború következtében elvesztette területe 2/3-át és népessége nagy része határon kívülre került.
„Ez a nemzet a túlélést választotta, ez a nemzet többre képes, minthogy minden évben megemlékezzen az igazságtalan szörnyűségről. Képes arra, hogy minden évben kinyilvánítsa élni akarását, képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak, aki olyan sokat adott neki” – fogalmazott.
Emlékeztetett, Tisza Istvánról a Bethlen úgy emlékezett, mint a nemzet nagy mártírja, akinek halálával elpusztult az ország, a trón, a monarchia. „Halála nem csak egy kiváló ember elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette, mert itt van a megkerülhetetlen dátum, június 4-e a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Kiemelte, 104 évvel ezelőtt kegyetlen, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Odalett a magyar ipar és a termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei.
„A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, a nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét, de nem tudták, hogy magunk vagyunk. Megásták a sírunkat, a haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették. Hazánkat a legsötétebb óráján olyan emberek kezére adták, akikről nehéz eldönteni, hogy alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak-e veszélyesek” – húzta alá.
Megjegyezte: „104 évvel ezelőtti országvesztést egy háború hozta a nyakunkba egy olyan háború, amit Tisza István minden porcikájával ellenzett. Az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, egy olyan birodalomhoz voltunk hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Hiába volt józan számítása Magyarorságnak egy rá kényszerített háborúba kellett belemasíroznia.”
Orbán Viktor kiemelte, Tisza István tudta, hogy van nagyobb tragédia is annál, hogy ha belerángatják a háborúba, még nagyobb tragédia, hogy ha ezt a háborút elveszítik, ezért mindent megtett a sikerért.
Kifejtette, Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, újabb félelem jött az újabb háborútól. A háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást hanem újabb félelmet hoztak.
„Új országok jöttek létre és etnikai feszültségek lángoltak fel, a mesterségesen összetákolt államok fel is bomlottak az első adandó alkalommal. Végül olyan országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva” – fogalmazott.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet, ma amikor újra háború fenyeget az itteni népek tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy mi nem akarunk háborút. „A nemzeti összetartozás napján nem csak nekünk magyaroknak kellene összekapaszkodunk, hanem a Kárpát-medence népeinek is, mert minket összeköt a közös történelem és egy közös világnézet. Ez a tény ránk magyarokra is komoly feladatot ró, a nemzeti összetartozás nem csak tény, hanem program is. Nem csak összetartozás kell, hanem összekapcsolódás is” – mondta.
„Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti, mint 110 évvel ezelőtt. Egy újabb érdek képviselői háborúba akarnak sodorni minket. Az idegen ügynökök azt hirdetik, hogy a fegyverek bevetése elkerülhetetlen, de mi tudjuk, hogy tévednek. A fegyverek árnyékában nem nő élet csak halál és igazságtalanság” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Kiemelte: „Arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, amit Tisza Istvánnak nem sikerült, megakadályozni, hogy részt vegyünk egy háborúban. Most szuverének vagyunk, ami minden magyar ember saját joga, mi magyarok döntünk a saját sorsunkról. Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt esélyünk. Tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság”.
